Homo Ideologicus und Homo Chaoticus

Der österreichische polyhistorische Roman, diese so relevante intellektuelle Wiederentdeckung der sechziger und siebziger Jahre, hat im kulturellen, aber auch theoretischen Bewusstsein unserer Periode seinen philosophischen Status längst schon errungen. Diese Renaissance hat aber mit der originalen Thematisierung der Problematik der Person, Persönlichkeit und etwas allgemeiner mit derselben der Identität wesentlich zu tun

Játék mint világmodell, avagy a több „egész” nem több, mint a kevesebb

Tanulmányunkban két egymástól távol eső problémával foglalkozunk. Az első nagy felvetés a társadalmi egész leképezésének, megjelenítésének problémaköre az ideáltipikusan értelmezett iskola működésében. Már a kiindulópont is kettős jelentést hordoz. Egyrészt nyilvánvaló, hogy az iskola akarva-akaratlanul, ráadásul egy időben több eltérő szempontból is, nap mint nap szembesül az „egész” problémájának megjelenítésével. Másrészt azonban egy pillanatra sem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha jelen kérdésfeltevés bármilyen meggondolásból is amellett szeretne érvelni, hogy az iskolának feladata lenne valamiféle egész közvetlen leképezése, történjék ez akár intellektuális, akár didaktikai, akár bármilyen más szempontból. Teljesen elvontan tesszük fel tehát az egész leképezésének, leképeződésének és leképezhetőségének kérdését. Kívülről szemléljük tehát az iskolát mint rendszert, amelynek absztraktan felfogott „egész”-fogalmával egy új, társadalmilag globálisan feljövőben lévő „egész”-fogalmat szeretnénk szembeállítani

Alvajárás és érvényesség. Arthur Koestler tudományfejlődés-modellje

Ejemplar equino, en una exposición pecuaria en la Plaza de Ferias de Bogotá. La Plaza de Ferias de Bogotá, estaba ubicada sobre la carrera 31 con calle 12, anexa al Matadero Distrital. Esta obra fue desarrollada por el Municipio de Bogotá, entre 1933 y 1934, durante el mandato de Enrique Olaya Herrera. Fue inaugurada en julio de 1934, con la asistencia del presidente de la república. Se trataba de un espacio destinado a las transacciones y exposiciones de ganado. Actualmente (2017), se conserva la entrada principal de la feria, con el escudo de la ciudad tallado en piedra y dos relieves alegóricos. También se conserva el pabellón central, en el cual se construyó un observatorio astronómico

A szimmetria terei

A címben jelzett fogalom egy új filozófiai-tudásszociológiai diszciplína körvonalait rejti magában. Az emberi gondolkodásban, fogalomalkotásban betöltött, jórészt máig is feltáratlannak megmaradó meghatározó és konstituáló jelentősége miatt a szimmetria jelenségére új tudásszociológia építhető. Ha a tudásszociológiát e fogalom széles értelmében a mindenkori tudás és különösen a filozófiai tudás társadalmi-történelmi megalapozásaként fogjuk fel, a szimmetria jelenségét az itt szóba jöhető lehetséges kauzalitások sorában különleges hely illetheti meg

Nők, férfiak, forradalom. A férfi-nő viszony Gladkov Cement című művében

Mielőtt elemzésünk részleteibe belebocsátkoznánk, fel kell hívni a figyelmet a regény megírásának, színvonalának egyenetlenségeire. Ezek az egyenetlenségek helyenként következetlenségekhez vezetnek a cselekvés bonyolításában: egyes szereplők (így Motya és Szavcsuk) hosszú időkre eltűnnek, hogy hirtelen ujra megjelenjenek, és éppen a férfi-nő viszony szempontjából lényeges alternatívát testesítsenek meg. Ezekre a következetlenségekre, a szereplők folyamatos bemutatásának hiányaira, a szereplőket vezető célok és motivációk töredékességére természetesen ebben a vizsgálatban nem elsősorban az esztétikai vagy az irodalomelméleti értékelés szempontjából emlékeztetünk, hanem saját vizsgálatunk (a férfi-nő viszony) szempontjából, hiszen a hiányzó motivációs láncolatok adott esetben veszélyeztethetik is következtetéseink érvényességét

„…tudatosulás útján kifinomult emberszeretet…”. Kiss Árpád értelmiségi szerepének filozófiai alapjairól

Az „abszolút pedagógus”, illetve az „abszolút pedagógia” hipotetikus gondolata értelemszerűen szűkebb, mint a pedagógia lehetséges értelmiségtörténeti megközelítésének egésze. Lényege, hogy nemcsak egzisztenciális okokból lesznek kiváló értelmiségiek tanítók, tanárok és mesterek (nagy „M”-mel is), de szabad belső elhatározásukból is sokan tették meg ezt az utat. Csak a 20. században százakra tehetjük azoknak a kiváló magyar értelmiségieknek a számát, akik minősített formában részesítették előnyben a tanítást teljes vagy részleges életpályaként önálló tudományos, művészi vagy irodalmi tevékenységükkel szemben vagy azokat kiegészítendő